Amikor engem kérdeznek

Mindenki életében ott van a válasz, csak néha segíteni kell megtalálni – beszélgetés Oláh-Papp Szilvia életút- és párkapcsolati tanácsadóval.

Néha az ember egyszerűen úgy érzi, hogy nem találja a helyét az életben. Ilyenkor jól jön, ha van segítség, valaki, akivel megoszthatja a problémáit, aki segít ismét irányba állni, esetleg meghozni egy nehéz döntést, legyen szó akár a magánéletéről, akár a karrierjéről. Minden helyzetből fel lehet állni? Miért fontos, hogy egyensúlyban legyen a magánéletünk és a karrierünk? És meg kell-e menteni minden házasságot? Útkeresésről, kapcsolatokról, kiégésről és lehetséges megoldásokról beszélgettünk. 

Miért éppen a tanácsadás? Hogy jött ez az életedben?

Mindig is érdekeltek az emberek. Eredetileg pszichológia szakra akartam menni, de édesapám halála miatt továbbtanulás helyett el kellett kezdenem dolgozni, és csak később tudtam felvételizni. Addigra viszont már olyan visszajelzéseket kaptam a pszichológia szakon tanuló ismerőseimtől, hogy rájöttem, mégsem az az én utam, valami mást keresek. Más kérdés, hogy a felsőfokú tanulmányaim során összességében öt év pszichológiát is tanultam. De végül művelődésszervező és kommunikáció szakra mentem, majd vállalati PR szakirányon végeztem, ahol a válságmenedzselésre volt kihegyezve az oktatásunk. Itt azt tapasztaltam, hogy a szervezetek működésében a legtöbb elakadás hátterében a kommunikációs és szervezési zavarok állnak, és engem ezek a kommunikációs problémák kezdtek el nagyon érdekelni.

Dolgoztál is a vállalati szférában?

Tizenöt évet dolgoztam közép- és nagyvállalatoknál felsővezetők mellett, mint felsővezetői szervezési asszisztens és irodavezető. Ez idő alatt újra azzal szembesültem, hogy a vállalati problémák leginkább a személyes és a kommunikációs problémákból adódnak. Rengeteg munkahelyi harcot éltem át, volt, amit csak kívülről figyeltem, volt, amiben érintett is voltam. Láttam, hogy ezekben mennyire tud sérülni az ember lelke, és hogy a magánéleti problémák mennyire kiütköznek a munkahelyen is.

Amikor megszülettek a gyermekeim és otthon voltam velük, akkor gondolkodtam el azon, hogy ez mind szép és jó, imádom egy szervezet problémáit megoldani, de valójában engem ebből az egészből maga az ember érdekel, az emberekkel szeretek foglalkozni, megfejteni, hogy kit, mi motivál. Jelentkeztem egy képzésre, ahol párkapcsolati, válási és gazdasági mediációt, valamint life- és business coachingot tanultam. Ekkor, életemben először, azt éreztem, hogy jókor vagyok jó helyen, majd emberi erőforrás tanácsadó mesterképzést is végeztem.

Az életúttanácsadás, valamint a párkapcsolati tanácsadás a fő profilod. Ma már rengeteg szakember, rengeteg irány van, ami felé elindulhatunk, ha segítségre van szükségünk. Honnan tudhatja valaki, hogy rád van szüksége, esetleg inkább egy pszichológushoz vagy más szakemberhez érdemes fordulnia?

Ezt nehéz előre tudni, de azt szoktam mondani, hogy én egészséges, csak elakadt emberekkel foglalkozom. Tehát nem foglalkozom például pszichés problémákkal küzdőkkel vagy szenvedélybetegségekkel. Ha valaki mégis hozzám fordul, és úgy ítélem meg, hogy neki ilyen jellegű problémája van, akkor továbbküldöm pszichológushoz. Erre már többször volt példa. De olyan is volt, hogy pszichológus küldött hozzám ügyfelet. Ugyanis lehet, hogy valakinek semmilyen pszichés betegsége nincs, egyszerűen elakadt egy hétköznapi, megoldandó életszakaszban. Mi az ügyfeleimmel általában konkrét problémákra keressük a megoldást.

Fontos, hogy mindenki megtalálja azt a típusú szakembert, aki azzal az eszköztárral tud dolgozni, amire neki szüksége van. Megesik, hogy ehhez többször kell próbálkozni. De az is egy lépés az önismeret során, hogy rájövünk, hogy nekünk milyen segítségre van szükségünk.

Miben tudsz segíteni a hozzád fordulóknak?

Gyakran érkeznek hozzám amiatt, mert valamilyen magánéleti válságuk van, nem működik az otthoni élet, a kapcsolatuk. Nem érzik jól magukat, de nem tudják, hogy hogyan változtathatnának. Gyakoriak az olyan dilemmák is, hogy vajon működőképes-e az a kapcsolat, amiben vannak, vagy sem, hogy együtt maradjanak vagy inkább próbálják meg külön. Esetleg nem tudnak szépen vitatkozni, megrekedtek. Ha gyermek érkezik a családba, az is egy nehéz időszak, nagy kihívás elé állítja a párokat.

A másik jellemző probléma a szakmai elakadás, kiégés. Amikor van egy általános rossz közérzet, de nem tudják, hogy mi a baj. Nincsenek rosszul, nincsenek pánikrohamaik, nem depressziósak. Csak valahogy tétovák, nem működik az életük.

Tehát, amikor valaki nem találja a helyét az életben?

Igen. Általában egy közérzeti problémával érkeznek, és hamar kiderül, hogy az életük több területe is érintett. Olyan nincs, hogy valakinek magánéleti válsága van, és az nem hat a munkahelyi teljesítményére, vagy megrekedt a munkában, és az nem érinti a magánéletét is. Ezek az életterületek nem szétválaszthatóak, hatnak egymásra, összefüggenek. Tehát jönnek egy problémával, és később már ők hozzák be az újabb és újabb területeket. Hogy ha már itt vannak, és jobban érzik magukat, akkor beszéljük még át ezt is, és még azt is.

Én megoldási technikákat tanítok nekik. Azt tanítom meg, hogy ha bajban vannak, akkor, hogy tudják önmagukat meggyógyítani. Ebben benne van az önismeret éppúgy, mint a helyes életvitel. Mert ez általában életmódváltással is jár. Ahhoz, hogy valaki föloldja a stresszt, szükség van a rendszeres mozgásra, az egészségesebb étkezésre is. Vagy arra, hogy legyen egy hobbija. Hogy a kötelezettségek mellett magára is tudjon időt szánni. Végül ez egy egészen komplex folyamattá válik, ami hozzájárul ahhoz, hogy kerek egész legyen az életük.  

Hogy kezdődik egy közös munka veled?

Leginkább volt ügyfeleim ajánlására keresnek meg, de az elérhetőségeim a honlapomon nyilvánosak. Felhívnak telefonon, megbeszélünk egy időpontot. Az első alkalom egy feltérképezés, egy ismerkedő beszélgetés. Nagyon fontos az oda-vissza működő bizalom, megnézzük, hogy tudunk-e együtt dolgozni.

Ez elengedhetetlen, ugyanis nagyon intenzíven dolgozom együtt az ügyfeleimmel. Ugyan most már van külön kérésre hatvan perces tanácsadás, de én inkább kilencven perces tanácsadásokat tartok. Amíg valakivel együtt dolgozom, addig nagyon sokat foglalkozom vele, akkor is, ha fizikálisan éppen nem vagyunk kapcsolatban. Éppen ezért nem is vállalok el minden esetet. Van egy maximális létszám. Ez nem egy konkrét szám, mindig attól függ, hogy éppen milyen mély problémákkal vannak nálam az ügyfelek, vagy hogy mennyi ideig járnak hozzám.

A megoldás fókuszú tanácsadás híve vagyok, tehát nem húzom tovább a dolgot, mint ameddig szükséges.

Általában mennyi ideig foglalkozol egy ügyféllel?

Nagyjából egy évig. Vannak, akik vissza-visszajönnek. Volt olyan, aki folyamatos munkahelyi nyomás alatt volt, és segített az, ha nálam időnként összerendezhette a gondolatait. Ő több évig járt hozzám. De olyan is volt, aki annyira konkrét problémával jött, hogy neki elég volt három alkalom.

Általában van egy pont, amikor én javaslom, hogy ideje elengednünk egymást. Mindenkinek elmondom, aki nálam járt, hogy bármikor elérhető vagyok, de ez egy folyamat, ami tudatosan úgy van felépítve, hogy végül külső segítség nélkül is tudjanak boldogulni. Sokan, amikor hozzám érkeznek, elég mélyen vannak, ezért eleinte kéthetente találkozunk. Aztán, amikor jönnek az első eredmények, látom a csillogást a szemükben, hogy ezt is megoldották, meg azt is megoldották, akkor elkezdődhet egy leszakadási folyamat. Már csak havonta találkozunk, majd negyedévente, végül elköszönünk. Mankó vagyok, de nem örök időkre. Ez a szép és nehéz is ebben az egészben. Nagyon bele tudom élni magam a helyzetükbe, önmagamat ilyenkor szinte kikapcsolom, de végül tudniuk kell egyedül is boldogulni.

Fontos, hogy te, mint magánember kívül maradj, és csak a szakember legyen jelen egy ilyen alkalommal?

Ez valójában azért fontos, mert az ügyfeleimnek szükségük van valakire, aki kívülről, érzelmek nélkül tud ránézni a helyzetükre és reálisan látja azt, de végül a saját döntésüket kell meghozniuk. Teszek ugyan javaslatokat, de ez az ő életük. Vannak különböző technikáim is arra, hogy ráhangolódjak egy-egy tanácsadásra, és a foglalkozásokon már a szakember üljön velük szemben. Minden foglalkozás előtt hagyok magamnak felkészülési időt, és elkezdek az adott személyre koncentrálni. Ha otthonról indulok, akkor ilyenkor elvonulok. Ezt a családom is tudja, és tiszteletben tartják. Végiggondolom a korábbi beszélgetéseket, hogy hol is tartottunk. A két találkozás közötti időre pedig gyakran kapnak az ügyfeleim feladatokat is, főleg, amikor az önismereti résznél tartunk. Jellemző, hogy amikor elkezdjük a közös munkát, sokuknál gond van az önbizalmukkal is.

Tudnál néhány példát mondani, hogy milyen feladatokat kapnak az ügyfeleid?

Szoktunk megerősítő feladatokat végezni, amikor végiggondolhatják az addig elért sikereiket. Hogy ahhoz, hogy ezeket elérjék, milyen tulajdonságaikra volt szükségük, milyen energiákat tudtak megmozgatni. Mert azok ott vannak most is, legfeljebb elfeledkeztek róluk. Olyan nincs, hogy valakinek nem volt sikerélménye, legfeljebb nem gondolja annak. Van, akinek ez egy kimondottan nehéz feladat.

Aki nyitott rá, azt megkérem, hogy próbáljon meg naplót írni. Az írás egy nagyon jó önsegítő folyamat. Nem kell tudatosan csinálni. Az ember csak írja ki az érzéseit, ahogy jönnek, egymás után. Ez segít, hogy azt a nagy terhet, ami szétfeszít belülről, le tudjuk rakni. Megtanuljuk letisztázni a gondolatainkat, amikor zakatolnak az érzéseink. És akkor nem a másikat fogjuk bántani, akivel együtt élünk.

Olyan is van, hogy megkérem őket, hogy kérdezzék meg ismerőseiket, családtagjaikat, hogy mit gondolnak róluk, írjanak le öt-hat tulajdonságot, ami kapásból eszükbe jut velük kapcsolatban. És fontos, hogy ne csak a jókat. Volt olyan ügyfelem, akinek nagyon jó érzés volt, amikor ennek a feladatnak a segítségével rájött, hogy mennyire hiteles, tényleg olyannak látják, amilyen valójában.

Mindig van megoldás, minden élethelyzetből fel lehet állni?

Párkapcsolati tanácsadás esetében szokott jönni a kérdés, hogy meg lehet-e menteni minden kapcsolatot. A helyzet az, hogy nem. Nem lehet. De, amit nem lehet megmenteni, abban az esetben is el lehet válni egymástól kulturáltan. Ha az derül ki, hogy menthetetlen a kapcsolat, akkor azon dolgozunk, hogy a két fél minél kisebb sérülésekkel léphessen ki belőle.

Az egyéni tanácsadás esetében is lehet olyan, hogy nem az a cél, hogy megmentsünk valamit, hanem hogy könnyebb legyen egy helyzetet elviselni. Könnyebbé lehet tenni a körülményeket, például, ha valaki gyászol. Bár nekem nem ez a fő profilom, de volt olyan, aki azért jött hozzám egy gyászfolyamat megbeszélésére, mert tudta, hogy én is éltem már át hasonlót, és hogy valószínűleg tudok majd neki segíteni.

Ugye nem titok, erről nyíltan szoktál beszélni is, hogy neked is volt egy nagyon nehéz időszak az életedben.

Így van. Nekem volt egy kisfiam, akiről tizenöt hónapos korában derül ki, hogy agydaganata van. Ugyan a műtét jól sikerült, de egy nagyon ritka típusú tumorja volt, és végül nem tudtak rajta segíteni.

Más ember lettél ennek hatására? Esetleg tudtál később ebből építkezni?

Abszolút. Ha belegondolok, ez is hozzájárult ahhoz, hogy rájöttem, emberekkel szeretnék foglalkozni. Ráadásul ebben az időszakban elkezdtem egészen másként tekinteni a világra. Máshova kerültek a hangsúlyok, hogy mi számít és mi nem. Fél évig például tévét sem néztünk, nem volt jelentősége annak, ami a világban zajlik. És az megmaradt a mai napig, hogy nem vagyok hajlandó lényegtelen dolgokon bosszankodni. Ez megjelenik a tanácsadásaimban is. Megtanítom őket arra, hogy azzal foglalkozzanak, amire van ráhatásuk. Az emberek hajlamosak előre rágódni olyan dolgokon, amik még meg sem történtek, különböző hiedelmeket gyártanak maguknak, aztán ezeken pánikolnak, szoronganak, ez befolyásolja a viselkedésüket. Valójában azokkal a problémákkal kell foglalkozni, amik ott vannak. A létezőkkel. A baj úgysem onnan jön, ahonnan számítunk rá. Ezért fontos, hogy ne egy konkrét dologra készüljek, hanem legyen egy eszköztáram, amihez nyúlhatok, ha gond van, vagy tudjam, hogy kitől kérhetek segítséget.

Te kértél anno segítséget?

Persze, én sem úsztam meg ezt az egészet. Bár esetemben ez csak később, a lányom születésekor jött ki, amikor fizikálisan is kimerültem. Akkor tanultam meg például azt is, hogy nekem szükségem van a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra ahhoz, hogy jól tudjak működni, megőrizzem a lelki egyensúlyomat.

És néha tényleg ilyen egyszerű dolgokon múlik, hogy jól érezzük-e magunkat.

Bizony, és én ezt próbálom hangsúlyozni a tanácsadáson is. Ezt hívom személyre szabott tanácsadásnak, amikor tényleg az adott ember életét vizsgáljuk meg. Mi kell neki ahhoz, hogy jól működjön? Nekem fontos, hogy éjfél előtt lefeküdjek. Másnak pedig az, hogy elmehessen futni, vagy legyen napi másfél órája magára, amikor senki nem zavarja.

Ma is sokan egyfajta úri huncutságnak tartják, ha valakinek van hobbija, vagy foglalkozik a mentális egészségével. Pedig ezek szerint ez alapvető fontosságú.

Az kellene, hogy legyen. Szerencsére ma már sok nagy cég fordít arra időt és energiát, hogy a náluk dolgozók jól érezzék magukat. De több olyan ügyfelem is volt, aki azért ült ott nálam, mert olyan szerepkörbe kényszerült a munkahelyén, ami valójában nem az ő feladata lett volna. Pedig az, hogy valaki jól érezze magát mind a magánéletében, mind a munkahelyén, a cégeknek is az érdeke, mert így lehet hosszú távon megtartani a dolgozókat. De sok helyen még mindig nem figyelnek erre. Ma már a harmincasok is gyakran kiégési tüneteket produkálnak.

Túlterheltek nagyon a mai fiatalok?

Túlterheltek, és magukat is túlterhelik. Nagyon tudatosak, de iszonyatosan pörögnek, ráadásul az online világ is pörgeti őket. Viszont nincsen arra technikájuk, hogy leálljanak. Többször volt példa arra a tanácsadáson, hogy meg kellett tanítanom valakit arra, hogy hogyan tud pihenni, hogyan lassuljon le, amikor nem dolgozik. Akikkel én együtt dolgoztam, ők általában akkor szembesültek ezzel, amikor úgy döntöttek, hogy családot szeretnének, de rájöttek, hogy így nem lehet.

Tehát azért mentek el egy ilyen életúttanácsadásra, hogy a karrier mellett egyáltalán élni is megtanuljanak?

Pontosan, mert a pörgésbe egy idő után elfáradnak, és akkor jön a szorongás, a pánikbetegség, és a többi. Megnézzük, mit tudunk tenni, de van, amikor már tovább kell küldeni őket pszichológushoz is.

Milyen a sikerrátád a foglalkozásokon? Általában tudsz segíteni azoknak, akik hozzád fordulnak?

Büszke vagyok arra, hogy nagyon jók a visszajelzések. Nem az a cél, hogy rögtön minden életterületet rendbe tegyünk. És az is ritka, hogy minden egy életre elrendeződik. A cél az, hogy az adott személy, képes legyen megoldani azt a problémát, amivel jött, és ha a következő életszakaszban ismét egy nehéz helyzet adódik, akkor ne essen pánikba, tudja, mihez nyúlhat, vagy merjen azonnal segítséget kérni.

Ha jól tudsz figyelni, hallgatni a foglalkozások során, akkor elcsípheted az embereknek egy-egy olyan félmondatát, ami utal a valódi elakadásukra. Ha fel tudod tenni a megfelelő kérdést a megfelelő pillanatban, akkor ez egyfajta öngyógyító programot indíthat el. Mert a válasz valójában mindenkiben ott van a saját problémáival, a saját életével kapcsolatban. Amikor megtörténik ez a fajta kinyílás és felismerés, az egy csodálatos pillanat.

Az interjút és a fotókat Iliás-Nagy Katalin készítette.